Köd van és sötét és hideg .És a kocsi is hideg még .Imádok vezetni ,de most fázósan kucorodom össze az anyósülésen .A fenyőillat betölti a teret.Pedig a koszorú a csomagtartóban van.Ettől a gondolattól még jobban megborzongok.. utálom a temetéseket.Ő is álmos ,csendes és szomorú.Felhajtunk a pályára.Korán van ,nincs forgalom,csak pár kamion dönget a nagy sötétségben .300km van előttünk …. átnyúlok és finoman megsimítom a combját.A műszerfal fényében ,mintha pici mosolyt látnék a szája sarkában .Így újra megsimogatom és megmarkolom az ágyékát finoman.Felszisszen, de mosolyog.Belőlem ez a mosoly előhozza a kisördögöt.Finoman újra végigsimítom a combját ,majd felsiklik a kezem a derekára.Kigombolom a nadrágján a gombot és picit engedek a cipzáron ,majd gyors mozdulattal becsúsztatom a kezem .Felém fordul ..kérlek ne ,mondja rekedt hangon ,de a szeme nem hazudik.Elmosolyodom és a kezembe veszem a kis puha farkát és finoman gyengéden simogatom ,időnként a a golyóira is kitérve ,finoman masszírozva.Érzem életre kel .Megnyalom a szám szélét ,észreveszi ,elmosolyodik….. szopnál? Bólintok .Nem lehet ,veszélyes mondja és vigyorog.Szívem szerint megragadnám a farkát ,kiszabadítanám és keményre szopnám ,majd az utolsó cseppig kiszívnám a magjait .De ha nem nem ,így szomorúságot színlelve tovább simogatom .Makkjáról lehúzom a bőrt és a kibuggyanó előnedvét szétkenve siklik az ujjam körbe körbe az egyre gyorsabban duzzadó farkán .Körözök a makkján ,bejárva minden zugát ,majd erősen megmarkolom már a kemény szerszámát fel és le húzogatva párszor  a bőrt rajta ,kiszabadítom és ….elengedem.Döbbenten néz rám…nem lehet ,veszélyes ,vigyorgom és kidugom a nyelvem ,kéjesen körbenyalom a szám.Ribanc ,mocskos ribanc vagy mondja …… Suhanunk tovább a ködben ,hangtalanul…..

Folyt.köv:)